Magyarországot szokták hívni a híres "Lovas Nemzet,,-nek. A honfoglaló ősmagayarok is tenyésztettek lovakat elég nagy számban,és elsajátították a lovas harcművészetet.

 A magyarság történelmében a ló, a lovaglás és a lovas vándorlás népformáló hatása a máig ható lószeretetben a legkézzelfoghatóbb. A magyarok ôsei az eurázsiai nomád pásztorélet központjában éltek, ahol cselekvô részesei voltk a ló háziasításának, hasznosításának. Honfoglaló ôseinkre emlékeznek ma azok a hagyományôrzôk, akik lovasbemutatóikkal e kor harci játékait jelenítik meg. Eszközeik az íj, a szablya, a fokos és a gerely. Ôsi módon készült favázas nyergeik jól illenek lovaikra, a türkmén fajtára, amely éppúgy a múltat idézi a látogató elé, mint jurta szállásaik vagy ételeik.

A nomád pásztorélet hagyományait, tárgyait, eszközeit, épületeit többfelé ôrzik és ápolják Európa talán legfenségesebb pusztáin, a Hortobágyon és Bugacpusztán.

E csodálatos tájakon élnek ôshonos állataink is: a magyar szürke marhák, a bivalyok és a rackajuhok. Európában szintén csak ebben a térségben jellemzô a heveder nélküli csikós nyereg, a patrac, mely az elszabadult ménes gyors, idôveszteség nélküli követését teszi lehetôvé. A jellegzetes csikósgúnya és a kari-kásostor szintén csak a magyar csikós sajátja.

A legismertebb magyar történelmi lovasság a huszárság, melynek kialakulása népvándorló ôseinkhez nyúlik vissza. A könnyulovas fegyvernem az eurázsiai sztyeppe lovas-nomád népeinek jellemzôje volt az ókortól a XIX. századig. Lovuk és fegyverzetük könnyu, fô harci eszközük a nyíl. Taktikájukra jellemzô a cselvetés, a színlelt megfutamodásból való visszafordulás. Ez a harcmodor teljesedett ki a magyarok “kalandozó” hadjárataiban.

 

Az elsô reguláris huszárezredeket 1741-ben Mária Terézia Habsburg császárnô állította fel. A huszárságot, mint fegy-vernemet - díszes egyenruhájával és nyergelési technikájával egyetemben – a magyarok terjesztették el szerte a világon, Franciaországtól Oroszországon keresztül Amerikáig.

Napjainkban a huszárság emlékét a magyar huszár és katonai hagyományôrzô szövetségek ápolják és képviselik. Bemutatóik, csodás egyenruhás felvonulásaik igazi látványosságok.

A magyarok sok esetben álltak a forradalmi újítások élén. Magyarország lovas találmányai közül a legjelentôsebb talán a kocsi “feltalálása” volt. Történetírók szerint a kocsi egy szekérkészítésbôl és fuvarozásból élô Bécs és Budapest között található kis magyar falu, Kocs után kaphatta nevét. A fogatolás szerszámainak, a hámok, sallangok, kantárok hasz-nálatának, valamint a fogatolási- és hajtásmódok (kettes, négyes, ötös) kialakulásában a magyar találmányok és módszerek szintén nagy befolyást jelentettek a külvilágra.

 

 

 

 

Oldal: Magyarország,a lovas nemzet
Lovakkal az élet! - © 2008 - 2024 - lovakkalazelet.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat